Reitter Ferenc a XIX. században elkészítette a mai Nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit. Erről tartotta akadémiai székfoglalóját is 1867-ben A pesti Duna-csatorna s a hozzá kapcsolt minden remények valósítására alkalmas utak és módokról címmel. Terveit a Nagykörút kialakításakor felhasználták. Nyugati nagyvárosokat tanulmányozva szorgalmazta a Sugár (ma Andrássy) út létesítését.
Reitter Ferenc álma, miszerint a körút majdani nyomvonalára bevezette volna a Dunát, mentén grandiózus bérpalotákkal, sajnos nem válhatott valóra. Azonban álmodni érdemes, hiszen ezen álmok torzóként is meghatározóak Budapest életében: a Nagykörút kiszáradt mederrel, benne a Siemens-villamossal, vagy éppen az Andrássy út.
De térjünk vissza a körúti csatornához: biztosan jobb lenne a levegő, lehetne sétálni a csatorna mellett, a sétahajók megtehetnének egy kört, kiköthetnénak a Blahánál, vagy éppen az Oktogonnál. Budapestnek biztosan sokkal több hídja lenne, ebből lenne néhány csak a gyalogosok részére fenntartva. Ki lehetne ülni egy vízparti teraszra kávézni. Ez ma az alsó rakparton abszurd ötletnek tűnik. Egy fontos kérdés: mi történne a négyeshatossal (pl. a csatorna alatt is lehetne vezetni), vagy vaporettó közlekedne a vonalán.
A Petőfi és a Margit híd is másképp nézne ki: kihívás a mérnököknek, hogy a hídfő és a csatorna hogyan lenne úgy összehozható, hogy ne legyen nagyobb kalamajka belőle (pl. ne kelljen a villamosok visszapillantó tükreit behajtogatni). Budapest képe gyökerestül más lenne, hiszen az emberek természetesnek vennék, hogy ki lehet menni a vízpartra.
fotó: HollóM
