Tisztelet a post írónak, de ez az írás leegyszerűsítő, és nagy hibája, hogy a valóságot statikus természetűnek feltételezi.
Semmit sem villant fel abból, hogy a körút mennyi idő alatt jutott ilyen állapotba, és mennyi idő ebből kikerülniük. Mi okozta azt, hogy igénytelen kirakatokat találunk, és a CBA miért igénytelen az Andrássy Nagymező sarkán? Azért ott még nem tartunk, hogy senki sem lakik a nagy-nagy Andrássyn.
Olyat, hogy urbanisztikai folyamatok, az írás nem is feltételez, illetve egyik sora sem számol ezzel.
A bécsi összehasonlítás pedig szánalmas (főként hogy nincs indokolva). A bódékra pedig szigorú előírások vannak, és kb. két-három éve volt egy nagy bódélikvidáló akció.
Na mindegy, nem én írom a posztot... mert még hosszasan lehetne folytatni, hogy milyen szempontokat figyelembe véve kellene tálalni egy ilyen komplex folyamat és jelenségegyüttes lényegét megragadó írást.

hát igen, és akkor a rákóczi útról még szó sem esett... szörnyű, hogy milyen szinten sikerült a város és kerületi vezetésnek lezüllesztenie a belvárost.

A legnagyobb probléma az ilyen jellegű különbségtételekkel, hogy előfordult már, hogy az ostoba városvezetés az ún. "ordenáré kirakatú kínai outlet" szavakból csak a kínait hallotta meg, és úgy döntött hogy a kínaiak kiszorítása lenne az adekvát válasz. Bár ez vidéki város volt, de azért mégse felejtsük el ezt a szempontot sem.

@Nostro: Kedves Nostro, sajnos írásaink többnyire felvetések, melyre várom / várjuk a kiegészítéseket. Ha olyanokat kapunk, ami azt taglalja, hogy mi hiányzik belőle, meg milyen szánalmas, annak is örülünk, de ez a többi látogató számára nem különösöbben érdekes. Viszont ha elmondtad volna, hogy mi történt a pár évvel korábbi bódélikvidáció kapcsán, az mást is érdekelne, és hozzátenne valamit a témához.
Én hiszek abban, hogy néhány problémát nem komplexen kell megragadni, hanem egyszerűen. A képeken is látszik, hogy a Nagykörút szánalmasan néz ki a rendezetlen üzletportáljaival, amit nem urbanisztikai eszközökkel kell megoldani. Pl. elsőlépésben fővárosi szinten összehangolt kerületi rendeletek az üzletek arculatáról. Továbbiakban összehangolt térinformációs rendszer (a VII. kerületben volt szerencsém ebben vitát folytatni a főépítésszel). Ugyanúgy nem urbanisztikai kérdés a szegélykövek összevisszasága, sokkal inkább igényesség kérdése. Vagy a kutyaszar léte / nem léte a járdán.
Abban is hiszek, ha néhány dolgot kicsiben, és alulról kezdeményezünk, annak hamarosan nagyobb lesz a társadalmi elfogadottsága, mintha felülről jönne.
Látod, ezért nem törekszem most a komplexitásra.

Engem az aszfalttenger zavar a legjobban. Mar reg nem foltozni kene, hanem diszburkolatot letenni, ami kozmucsere utan visszarakhato ugyanugy, ahogy elotte volt. Ezekre a dolgokra jo volna, ha figyelne a kovetkezo polgarmester... mikor a villamost csinaltak, kiterjeszthettek volna a munkat a jardakra is!

@goldengiccs: igen, ez nekem is tetszene, csak ugye sajnos az ára is magasabb ennek...

Én mint grafikus mindig is a hányinger küszöbén voltam/vagyok amikor ezeket a szarokat kell nézni, simán lehetne egy rendelet, hogy a kiemelt fontosságú helyeken igenis tessék vizuálisan igényes kirakatokat, feliratokat stb. elhelyezni, erre lehetne egy szakmailag hiteles bíráló bizottság vagy valami ilyesmi. Persze ez is pénz és akarat kérdése, szóval nem lesz ebből semmi...

ezért akadtam ki, mikor bojárék a graffitik számlájára írtak mindent a nagykörúton.

elvileg szabályozás van a kirakatokra, zseniális hetibeton c. rádióműsorunkban bdzsh kollega mintha olyat mondott volna, hogy van kerület, ahol pl 2-re van maximalizálva a használható színek száma. csak ezek betartatva nincsenek.

az a szomorú, hogy az igényesen kialakított 4-es 6-os villamosmegállók is egyre siralmasabb állapotba kerülnek. a szép, jól választott burkolat ma tiszta rágógumi, az üvegtábla több helyen ki van törve, és ami a legszebb, hogy a Mester utcától a Rákóczi térig (4 megálló !) 5, azaz 5 helyen van a korlát kitörve. ez nem a politikusokon múlik.

@mnak2: de, rajtuk is. karbantartás totális hiánya. egyszer kifizették, persze EU-s forrásból, aztán már le van szarva.

A mai magyar valóság nem teszi lehetővé, h egy több km hosszú, felsőközép-, luxusüzletekkel pöttyözött igazi "granbulvár" legyen a Nagykörútból, de a minimáligényesség már szabályozókkal is biztosítható, pl. h a portálok, kirakatok ne 'jöhessenek ki' a fal síkjából, ne lehessen hirdetéseket elhelyezni a portikuszokon, lábazatokon stb., és erre színezés-témára is oda kellene figyelni. A másik amitől idegbajt kapok, az az aszfaltjárda, még olyan helyeken is mint pl. az Andrássy, egyszerűen ronda, igénytelen.

A másik, h a Nagykörút nem kezelhető egyben, ráadásul magától is 'szakaszosul' (nem tudom, h pl. a József még mindig kis St:Pauli-e, mint volt évekkel ezelőtt :)
Pl. az már játszható lenne, ha a VI-VII. önkormi megcélozza, h visszahozza a középosztályos kiskereskedelmet a Teréz/Erzsébetre, persze megint csak kérdés marad, van-e erre keresleti kapacitása a városnak/lakóinak.

(amúgy a párhuzam tlg. rossz, a Ring Bécs nagyvárosi centruma, tele az OMM legfontosabb középületeivel, a Nagykörút inkább Párizs Saint-Martin/Voltaire-jére hasonlít, ami meg hasonlóan vegyes képet mutat, sok helyen kebabtól és őskosztól bűzlő nagyvárosi káosz)

Üdv az új blognak!

@mnak2: 6-án lesz 4 hónapja hogy várom az intézkedést a BKV-tól. A korlátok pótlása ugyanis az ő feladatuk lenne. De nem hogy nem rakják helyre őket, de még csak válaszolni sem képesek. A néhány hete még csak kidőlt korlátok mára már el is tüntek a peronszélekről. Vagyis "betört üveg" tipikus esete.

Egyébként van kirakatokra vonatkozó önkorm. rendelet. Pár éve nagynehezen kikerestem a neten. (Ma már nem tudom a linkjét.) Csak alkalmazni kellene a benne foglaltakat.

Érdemes megnézni a szegedi Kárász utca és a debreceni Piac utca felújított portáljait. Nincsenek ronda portálszekrények, szép és egységes a földszinti sor.

Az egyik lehetséges megoldás lehet, hogy olyan (országos, vagy helyi szintű) előírásokkal kellene a portálok egységességét biztosítani, melyek pontosan definiálják azt, hogy mit lehet megvalósítani.

Van ugyan a BVKSZ-ben rendelkezés a városkép szempontjából kiemelt területekre.
Ilyen pl.: 9. § (2) A világörökség területén, valamint a városkép szempontjából kiemelt, a műemléki és helyi védettségű területeken, az ilyen védettség alatt álló építmények környezetében a városkép előnyösebb kialakítása, illetve megóvása érdekében különös gondot kell fordítani:
a) az építmények és az építési telkek, építési területek közterületről látható részének (homlokzat és tetőforma, üzletek, árkádok, portálok, reklámok, árubemutató-szekrények, kerítések és támfalak kialakítása, növényzet stb.), valamint a Dunán elhelyezett vízi létesítmények városképi megjelenésére,
b) a közterületek burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítására, elhelyezésére, folyamatos jó karbantartására és megfelelő állapotára.
Megjegyzés: A városkép szempontjából kiemelt területek felsorolását a BVKSZ 2. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza.

Már csak néhány kérdésem van ezekkel kapcsolatban:
Mit jelent az, hogy „különös gondot kell fordítani”? Ki és hogyan tartatja ezt be?
A „folyamatos jó karbantartást” ki és hogyan tudja biztosítani?

Van azonban még egy dolog: a körutak több kerületet érintenek. Emiatt a különböző kerületek külön KVSZ-ei, és KSZT-i is más-más követelményeket határoznak meg pl. a portálok, épületek kialakítási lehetőségeire is.

@Gunther Zsolt: Örülök a válasznak, amiből egyébként jobban érthető (számomra) a post szándéka. Elolvasva a többi hozzászólót felmerült bennem, hogy én tévednék? De nem. Továbbra is fenntartom az írás leegyszerűsítő voltát. Ami egyébként egy öntudatos, környezet iránt érzett, lázas elkötelezettségből fakadhat. De ne gondoljuk azt, hogy mindenki aki a Körúton tevékenykedik, így vagy úgy, az a kiegyensúlyozott normákkal megáldott, tanult középosztály tagja volna.
Egyetlen egy szó nem esik arról, hogy a körúti üzlethelyiségek bérlői élet-halál harcot vívnak azért, hogy a portékáik bevételéből biztosítsanak kitudja milyen életszínvonalat. Vállalkozói normáik és az esztétikáról alkotott elképzelésük, távol van a Liszt Ferenc téri epicentrumtól. Mert szerint ott bizonyosodott be legelőszőr, hogy a belváros lehet (ismét) élhető. Bizony lehet, még az agglomerációból is vissza tudjuk hívni az embereket. Na, de visszatérve. Nem hiszem azt, hogy a Körút gazdátlanná válása olyan hisztériát követelne, mint amit a hozzászólók is képviselnek. Hogy miért? Mert nem lehet egyik napról a másikra, csupán a hibákat kiemelve megváltoztatni az ott kialakult sokrétű identitást. Változást elősegíteni, arra utalni sokkal hatékonyabb. Nem fognak elmenni a "bóvlit" áruló árusok, ha szabályozzuk a portál esztétikai megjelenésének kívánalmait. Viszont elmennek ha a hely megtalálja saját funkcióját. De ezt rendeletekkel sürgetni nem lehet. Nézzétek csak meg az Oktogontól a nyugatiig tartó Körút szakaszt. Nem sürgetett ott senki semmit. Kellet egy tömeg aki birtokba akarta venni a Művész mozi környékét. Ugyan ez történt a Trafónál is, csak sokkal gyorsabban. Lassan rájött milyen szolgáltató egységeket kíván az arra megforduló embertömeg. Véleményem szerint társadalmi, gazdasági, szokásrendszerben történt változások kellettek ehhez. Blahától Királyig valóban lehangoló a kép, de az említett élhető belváros arra is kinyújtja csápjait. Szabályozásokkal eltakarították a bódékat, lehet ennek 4 éve is van. Csak a virágosok maradtak, tehát bódékat nagyon nem kell kerülgetni. Hozzáteszem, a Wesselényi utcánál van egy könyves bódé ahol válogatott szépirodalmat lehet vásárolni potom pénzért. Nem ponyva, szépirodalom. Az Oktogonnál pedig két éjjel- nappali virágárús maradt, meg feljebb is a Vígszínháznál, ami szintén jó szolgálatot tesz. Budapest belvárosában. Hangulatos bódéból, bármikor vehetsz virágot. No, de nem szeretnék impressziózni.
New York palota pompában, Blaha ki lesz takarítva nem sokára, Hunnia is mindig kimászik a slamasztikából, Oktogon Blaha össze fog érni. Az igénytelen üzletek (amik mögött egy velünk élő, de nem velünk egy levegőt szívó társadalom tagjai állnak) helyét át fogja venni a pompázatos divatüzletek dizájnerek által megtervezett kirakatai, hogy az öntudatos és igényes kiművelt emberfők otthonosnak érezzék a Körutat. Nincs ezzel semmi baj, csak ne húzzuk a szánkat, hogy ki mikor kotródik el egy városrészből. Ez bizony urbanisztika a javából.
Mindemellett, alulról jövő kezdeményezések nélkül nem működhet egy város, legyen az kicsi vagy nagy.
Ezzel csak azt akarom mondani, témánál maradva, hogy a lakosság és azokat kiszolgáló kereskedelmi egységek cserélődése nem feltétlenül jár együtt humánus szempontok figyelembevételével.
Úgy gondolom nagyjából ezért felszínes és leegyszerűsítő a post.

Igen, 2004-ben Europa Nostra-díjas lett Szeged sétálóutcája, a Kárász utca - Klauzál tér felújított, műemléki védettséget élvező utca-tér együttese.
Úgy érzem, hogy a rendeletek elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy ne akarják az üzletek tulajdonosai egymásra „rálicitálva” kialakítani a saját üzletük portálját. Úgy gondolom, hogy jól megfogalmazott rendeletek nélkül a szegedi belváros sem lenne különb a többitől. (Igaz, néhány évvel ezelőtt Szegeden, a Klauzál téren nyaranként még próbálkoztak dézsás pálmafákkal, ami szerintem egyáltalán nem oda való.)
Szeged MJV Helyi Építési Szabályzatában az Építési zónákra vonatkozó általános előírások közül kiválogattam a lényegesebbeket, amiket Budapest területén is be lehetne építeni a szabályzat(ok)ba:
36. § (9)
a) A gazdasági reklám és a szabadtéri reklámhordozó fogalmát a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény előírása szerint kell alkalmazni.
b) Közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen és közterületről látható magánterületen (pl. előkertben) alkalmazott mindenfajta új reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési-, vagy reklámcélú építmény, cégér, cégfelirat és üzlet megnevezés létesítése, festése, felszerelése – a saját telephelyen végzett saját tevékenység 1 db 1 m2-es felületnagyságot nem meghaladó reklámozását kivéve – nem engedélyezett. A meglévő, építési engedéllyel rendelkező reklámberendezések átalakíthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők. Az 1000 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű építménynél telken belül a közterületről látható mindenfajta reklám, hirdetés létesítését, festését, felszerelését a hatályos
jogszabályban előírt tervtanáccsal véleményeztetni kell.
c) Közterületen a 2 m2-t meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési-, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot és üzlet megnevezést csak Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával, az érintett közút kezelőjének hozzájárulásával és a közterületre készült reklám szabályozás zóna tervlapja alapján lehet elhelyezni. „A reklám szabályozás zóna tervlapja” a SZÉSZ 35. számú mellékletét képezi.
d) Közterületen a 2 m2-t nem meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési-, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot és üzlet megnevezést csak Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával lehet elhelyezni. Azon közterületek (bevezető utak, körutak, stb.) esetében, amelyet „A reklám szabályozás zóna tervlapja” ábrázol és ahol a Szegedi Városkép Kft. által telepített egységes információs táblák találhatók, a 2 m2-t nem meghaladó reklám csak az információs táblákon helyezhető el. Szeged város azon területein, melyekre közterület rendezési terv készül (5. sz. főút bevezető szakasz), ott a reklámhordozók telepítésénél a tervben meghatározottak szerint kell eljárni.

@megállnék egy szóra: Mondtamén hogy van rá rendelet. Olyan amilyen, de van. Thx!

Úgy látom, h. itt az idő előhuzakodni a vizuális képzés alacsony színvonalával. Tudjuk, minden mindennel összefügg. Ha az iskolában a lurkók olyan esztétikai igényességgel konfrontálódnának, mint amivel nem, akkor elvárható lenne, h. bármi lészen is belőlük alap igényességgel állnának hozzá. Csupán a koncepcióval van probléma, hiszen baromi szép csendéleteket tudnak festeni az ügyesebbek, de úgy jönnek ki az iskolából, hogy vízuális analfabéták, tisztelet a kivételnek. Így még sokáig nem lesz várható egy spontán, egyéni szinten megvalósuló igényesség. Hogy jön ez ide? Mindenre lehet hozni rendeletet, szabályozást, (már így is a túlszabályozás béklyójától szenvedünk) de nincs az a méretű apparátus, aki mindezt ellenőrizni tudná. Ettől függetlenül a kiemelten fontos területekre jobban oda lehetne figyeni, ha már vannak rendeletek. Általában pedig, ha tetszik, ha nem, marad az önmegvalósítás ill. az eladás szándéka, amiből az a kép rajzolódik ki ami.

visszaemlékezés - 10 éve ha akár csak egy rövidnadrágot akartam venni, először körülnézni a körútra mentem, végigvizslatni a kínálatot. Sajnos ez mára megváltozott, érzésem szerint a plázáknak óriási szerepe van ebben. A körúton rengeteg üzlet lehetetlenedett el egyszerűen a vásárlótömeg elfordulása miatt. Természetesen ezt már tényként kell kezelni a nagykörút gyalogos forgalmának, vásárlótömegének visszaállitásához nem a plázák bontásával lehet eljutni. A Bajcsi, a Nagykörút ma sokkal inkább hasonlít autósztrádára mint az eredeti korzózós nagy gyalogos forgalmú mivoltjára.
Meglátásom szerint szükség lenne még több, a Gödörhöz hasonló gyülekező helyhez. Hogy ezt a jelenlegi sűrű belvárosi szövetben hogyan lehet megoldani az a fő kérdés.
A nyugati térre tudomásom szerint voltak elképzelések - az autós felüljáró helyett aluljáró - s az egész autós csomópont föld alá helyezése helyet adhatna a gyalogosoknak, s egy valóban grandiózus tér alakulhatna itt ki.
A Blahának is megvolt - talán még meg is van az esélye az átalakulásra.
Mégegy témát vetnék fel: a nagykörúttal párhuzamos kis utcák problematikája. Számtalanszor sétálok talán az előbb említett zajos, autósztrádára hajazó körút miatt inkább egy utcával beljebb. Lehúzott redőnyök sora, s a meglévő üzletek kinézete hatványozottan hordozza magán a körúti hibákat...

Sajnos semmit nem érnek ezek a rendeletek. Hogy miért is?

Még néhány mondat a hatályos jogszabályokból:
Az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet 1. melléklete meghatározza, hogy mely építési tevékenységekhez mit kell tenni
1. melléklet – II. A következő építési tevékenységek - az I. és III. fejezetben foglaltak kivételével - bejelentés alapján végezhetőek:
8. az e rendelet hatálya alá tartozó építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,
1. melléklet – III. A következő építési tevékenységek építési engedély és bejelentés nélkül végezhetőek:
9. a 2,0 m2-es vagy attól kisebb felületnagyságú reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése,

Azonban az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben meghatározottakat a településrendezési terv nem szabályozhatja!!! A 61/2004. (XII. 14.) AB határozat kimondja, hogy "Az építési engedély iránti kérelem kötelező mellékleteit a KTMr. 17. §-a taxatíve felsorolja, és nincs jogszabályi felhatalmazás arra, hogy az önkormányzat rendeletében további kötelező melléklet benyújtását állapítsa meg.”

Tömören ezt úgy lehet megfogalmazni, hogy az építtetőnek 2 m2-nél nagyobb reklámot be kell jelentenie, a 2 m2-nél kisebbhez azonban még bejelentési kötelezettség sincs meghatározva az építésügyi hatóság felé. De hiába próbálnák meg helyi szinten szabályozni a reklámok elhelyezését, nincs rá felhatalmazás, mert alkotmányellenes.

Így már talán nem lehet „túlszabályozás béklyójáról” sem beszélni, hiszen jól látszik, hogy mindent lehet – csak ismerni kell a magasabb szintű jogszabályokat…

a témában a kedvenc blogom: forrás: Budapest:
forrasbp.freeblog.hu/
Nézelődik, szöszölget, rácsodálkozik. Jó.

@megállnék egy szóra:
bár ezt régebben kérdezted:
"Mit jelent az, hogy „különös gondot kell fordítani”? Ki és hogyan tartatja ezt be? "
A különös gondot kell fordítani rá -relatív. Ha itthon valami pénzbe kerül, akkor elkeserítő a helyzet... Főleg ha arról van szó, ami a közé. Az a baj, hogy itthon a "köz tulajdona" és az "én tulajdonom" fogalmak között hatalmas különbség van, mondhatni, ég és föld. És ez nem csak abban látszik, hogy szánunk-e rá pénzt vagy sem, hanem hogy megbecsüljük-e. Betartatni meg bármit is...
Számomra a legelkeserítőbb szembesülés ezzel a problémánál a Gödörnél ért. A lámpatestekből hamutartó lett, a travertin burkolólapokat mind berugdosták, az üvegasztalon szerintem táncolt egy pár 100 kilós kölök, stb. Pedig szép volt, jó volt, és nem csak a terveken. Az meg, h miért... vajon a használói magukénak tudták érezni? eleinte a fűre se szabadott rálépni, pedig ez a tervezők fejében fordítva fogant meg... Hogy várjuk így el, hogy vigyázzanak rá, ha nem is bízunk meg bennük? Egy newyorki közparkban szabadon mozgatható székeket helyeztek el. Egy se tűnt el - nahát... (bár éjjelre zárják, de akkor is!)
"A „folyamatos jó karbantartást” ki és hogyan tudja biztosítani?" Az önkormányzatoknak kéne, vagy az általuk megbízott kft.-nek vagy hasonlónak. Vagy nem? Erről annyit, hogy a fenntartási munkákra sehol semmi pénz nem marad. Kb. úgy néz ki a dolog itthon, hogy -bár erről ti tudtok nyilatkozni-, az épületek még úgy ahogy megépülnek, többé kevésbé a tervek szerint. De mire ez megtörténik, a beruházó (főként ha az állam, vagy önkormányzat) "tárcája" kezd kimerülni, így a kültérre már alig van pénz, spórolnak mindenen, mindenből az ócsó, szar minőséget részesítik előnyben, aztán csodálkoznak, hogy milyen hamar tönkremegy -minő meglepő... ott kinn a dógoknak nagyobb terhelést és igénybevételt kell kiállniuk, mint benn az épületekben, de idáig egyik okostojás sem jut el... Na mindegy, megépült minden, de fenntartani..... Itthon az a divat, h megvárjuk, amég valami elkészül, aztán pá. Fenntartani max. a játszótéri eszközöket szokták, azt is csak évente egyszer ellenőrzik -legalább a kis lurkók életét és egészségét még megbecsülik.
Az pedig, hogy mi, használók milyenné tesszük? Egyet értek egy fent szólóval, hogy ez nevelés kérdése is. Láttam már olyan anyát, akire a 6 éves gyereke szólt rá, hogy nem szabad szemetelni... Addig, ameddig a felnőttek is nevelésre szorulnak, ne is csodálkozzunk rajta, hogy a fiatalok minden összefirkálnak, vagy ahol üveget látnak, vagy berepeszthető burkolatot,azt berugják/betörik.... mert "jó poén". Lassan már azon versengenek, hogy a rendőr orra előtt mit tudnak büntetlenül elkövetni. Olykor úgy elszomorodok......

@*Anna: Néhány évvel ezelőtt Angliában, Bournemonth-ban volt szerencsém megtapasztalni, hogy a tengerparton lévő, "szabadon mozgatható", összecsukható nyugágyakat senki nem próbálta meg hazavinni, valamint láttam azt is, hogy a közparkokban a füvön baráti társaságok, családok gyűltek össze. A látottak alapján úgy gondolom, hogy ott a közpark szinte az egész család számára kikapcsolódási lehetőséget tud biztosítani. Sajnos itthon nem látok ilyen, számomra szimpatikus és követendő példát.
Úgy érzem az oktatás jelenlegi helyzete megérne egy egész témacsoportot...

Előnyt kéne kovácsolni a hátrányból. Rengeteg fa van pl elkorhadva a várobvabn, és cseszik kicserélni új előnevelt egyedekre. Oké, vegyük alpvetésnek, hogy nincs lóvé (efgyébként a francokat nincs!). De akkor alakítsuk asztalokká, ülőkékké, netán szobrokká őket. A Margitszigeten láttam egy frissen kivágott ősfa csonkot. Kb 1,5 méteres átmérője volt. Nem szedték ki a földből - naná, mert azzal már valódi munka lett volna -, csak otthagyták a csonkját a játszópark közepén... Ahelyett, hogy egy támlát faragtak volna a törzsből és ülőkét a csonkból. Kb plusz 15 perc láncfűtrészes varázslat lett volna az egész - és máris előny van a hátrányból. És mégse. és mégis...

Ami az el nem lopható székeket illeti, nálunk ezt betonkockákkal szándékoznak megoldani. Lásd Erzsébet tér. És mi az eredménye? Hogy a park szélére vannak hordva, mert senkinek sem kényelmesek - viszont full útban voltak. Páriszban a padok ferdék, hogy a napsütés irányába vezesse a pihennivágíyókat. Nálunk? derékszög, hogy ha csak icsit is lazítani akarnál, már ne is tudj rajta kényelmesen ülni. (Csapongok, de a város is szerteszét van tele pici kis mini-gebaszokkal.

Nálunk egy építészhallgató - amíg ifjú és mohó - te van ötletekkel. Aztán amikor betagozódik, elkoptatja néhai álmait. Így lehet az, hogy újra és újra csak ugyanabba a szennyfolyóba lépünk. Mi és a város.

@megállnék egy szóra:
Ez így igaz....
Vajon ha itthon megkísérelnénk egy olyan közparkot létesíteni, amiben hatalmas gyep, alig van pad...és kötelező lenne fűre lépni, működne-e???

@városjáró:
A betonkockákról annyit, hogy nem csak az szól mellettük, hogy senki sem kapja könnyen a hóna alá, hanem lemoshatóak róluk olyan dolgok, amik valamilyen szinten a fába beleivódnak -főként ha nem megfelelően lettek kezelve, vagy megsérült a felszíni réteg-, és szerintem a tiniknek az, hogy a pad támlájára ülnek, vagy beton hasábokra, na meg minél kisebb valami, és minél keményebb, "hidegebb", annál kevesebbeknek van kedve aludni rajta -ami lássuk be elég fontos szempont ma Budapesten külterek tervezésekor..... Másrészről elvileg térplasztikaként is szerepelnek.
A derékszögű padokról meg annyit, hogy annyi gyártó/forgalmazó honlapján lehet találni az "ideális" 108-115° körüli szöget bezáró(ülőfelület-támla) padokat....... hogy csak keresni kell, és talál az ember. Meg még sok mááás, és érdekesebbnél érdekesebb ülőfelületet, csak kicsit borsosabb áron. Na és arról ne is beszéljünk, hogy egy csomószor terveznek "újjakat" a szabadtérépítészek, és ha siekrerül legyártatni, az általában megfelel az emberi test "igényeinek". Tehát lehetőség van dögivel, már csak az elszántság kell -mindenki részéről, nem csak a mienkről!

@*Anna: Persze hogy találni ilyet a piacon. Én is ezt mondom. Csakhogy nem ezeket veszik a projektfelelősök.
(Elnézést érte, de számomra a betonkocka mint térplasztika, csak üresen hangzó PR.)

@*Anna:
Nem tudom, Önkormányzatok/Megrendelők vajon mit gondolnának erről a kísérletről... Ugyanis nem egyszer megkötik a tervezők kezét...
De mi vajon rendelkezünk olyan közterület használati kultúrával, hogy szükséges lenne ilyen (fűbeülős, hordozható nyugágyas, sok programot kínáló) közparkokat létrehozni?

@megállnék egy szóra:
Azok a barátaim, akik jártak Fr.o.-ban oda voltak érte, hogy a franciák akár az egyszerű ebédszünetben is kimennek a parkba piknikezni, ott fogyasztják el a szendvicsüket a füvön -a karban tartott gyepen... Még akkor is a fűbe hevernek le az öltönyös irodai dolgozók, ha az a gyep közvetlen az irodaház mellett van és elég széles....És akkor a kisgyerekes anyukákról vagy az idősekről ne is beszéljünk.
Az pedig hogy olyan programokat lehetne ilyen helyen rendezni, meleg nyári estéken mint pl. filmvetítés, vagy színjátszás, stb., szerintem a városlakókat is érdekelheti, akármelyik korosztályba tartozzanak. És ezáltal ki lehetne szívni a plaza-mozikból az igényesebbeket, és talán egy kis kultúrát csepegtetni a tinikbe is.
Nem kéne nyugágy, csak pléd. :)
És nem kéne feltétlen sok program, csak jó nagy gyep, pár pad, térhatárolóként/zaj-/porfogóként 3 szintes növénysáv, talán még kerítés kapuval, és ennyi. Programot meg a "köz" szervezhet a kertjében magának...
Az pedig hogy hol? akár lebontott bérházak telkeinek összevonásával nyert területen. Úgyis arról folyik a vita, hogy jók-e vagy rosszak az új kocka épületek a Corvin-szigony esetében, vagy bárhol a belvárosban...

@megállnék egy szóra:
Ja és az hogy milyen kultúrával rendelkezünk mi Budapestiek.... azt szerintem önmagunknak kéne alakítani, nem? a kultúrák nem villámcsapás folytán alakultak ki, hanem hosszan tartó folyamatok során.
És ha azt nézzük, hogy folyamatosan integrálódunk az EUba, itt lenne az ideje, hogy ez az integráció ne csak politikai és gazdasági vonalon következzen be, hanem pozitívumokat is ellessünk tőlük például a közterekre vonatkozóan.

@*Anna:
Egyet értek, magunknak kellene alakítanunk a kulturális szokásainkat, azonban nem vagyok túl bizakodó ezzel kapcsolatban... :( Nem tudom, hogy minek kellene előbb történnie. De talán előbb egy ilyen, kísérleti köztér kellene, ahol az emberek a fűbe heveredhetnek, az idős korosztály pedig padokon pihenhetne, lenne jó sok szabadon mozgatható nyugágy (már szinte látom magam előtt)... De vajon egy ilyen közpark létrehozását ki kezdeményezi? Az önkormányzatok, mint a területek tulajdonosai és mint megbízók félnek, a tervezők szintúgy - szerintem...

@megállnék egy szóra:
Nem voltál kinn mostanában a Millenárison?
Én ma voltam ott. Szikrázó napsütés, és sok-sok ember, akiknek kb. 80%-a a füvön hevert, és a többiek csak azért nem ezt tették, mert sétáltak, vagy inkább a padokat választották.
Azt nem igazán tudom, mi lesz a Millenáris jövője...-ha valaki tudja, írja meg legyen szíves!
Kicsit elszomorodtam, amikor láttam, h újabb irodaházat húznak fel a játszótér régi helyére. De remélem azért a nagy részét meghagyják, mert szeretik az emberek!!! még nyugágyak nélkül is :),
de ha van akit csak az csalogat ki a gyepre, nekem úgy is jó.
Tudom, hogy minden a profit körül forog. És hogy egy közpark nem hoz annyi pénzt, mint egy irodaház. De ha az irodaházak közé ilyen nagyobb zöldfelületeket "varázsolunk" és az épületek alját teázókkal/kávézókkal/éttermekkel/"pub"-okkal tarkítjuk, biztos lenne bevétel is.....
A tervezők kevésbé félnek, inkább a tulajdonosok/megbízók...., ha nem hiszünk benne, hogy képesek vagyunk akár kicsit is változtatni a minket körülvevő világon, nem is fog sose megváltozni a helyzet!
Ki kezdeményez? Mi, mint emberek, és mint tervezők/leendő tervezők, és azok az embertársaink akik bár nem mernek úgy álmodni, mint mi, de örülnének, ha élvezhetnék a "városi-természetet".
Az is lehet, h én csak túl fiatalnak érzem magam ahhoz hogy féljek ilyesmiktől :)

Én nem messze lakom a Rákózy tértől, tehát nap, mint nap látom a körút állapotát.Örülök, hogy egyáltalán foglalkoznak az állapotával, de addíg, amíg nem gondoskodnak a tiszatságról, semmi nem fog történni. És nem mindíg csak a járókelők tehetnek róla. Meg kéne számolni, hogy hány szemetes van, és milyen állapotban. Arról nem is beszélve,hogy ha lefordulunk a körútról, akkor mintha el is tünnének. A közterületfelügyelők sétálnak, beszélgetnek, de még soha nem láttam őket "akció" közben. Úgy tudom, arra is van rendelet, hogy a járdákat takarítani kell, és kinek. Valaki ezt betartja? Azutám, talán virágosítani kellene végig, de persze csak akkor, ha folyamatosan karban is tartják. Az összs többi, csak ezután következhetni, és ne feledkezzünk meg arról, hogy az üzletek milyenségét nagy töbségében a vásárlók pénztárcája határozza meg. Mi a fnét csinálna itt a József körúton egy Gucci. Mi is szeretnénk kulturáltabb környezetben élni. Nézze me valaki a Gutenberg teret, (kb 50 méter a körúttól)amit csak pár éve tettek rendbe. MInden nap ott esznek a közterületesek. A szemetet nagyjából összeszedik és ennyi a kabantartás. Növények, eszközök stb.??Nekünk sikerült egy ilyen oszágot csinálni. Ez 25 éve nem így nézett ki.

@*Anna:
Nem, a Millenárison nem jártam, de az Aréna Plaza felé igen - valóban, ott is volt néhány ember, aki leült az épület előtti fűbe. Még jó, hogy biztosítottak itt zöldfelületet és nem csak leburkolták az épület körüli részeket, mint ahogy az a többi bevásárlóközpontnál az látható. Csak az a gond, hogy ez a füves terület a Kerepesi út mentén van.
Lehet a plazakat nem szeretni, de azt azért látni kell, hogy sok embert vonz. Egyébként ezen - az Arena Plaza előtti területen - néha még programok is vannak; lehet, hogy mégiscsak történik valami a jó irány felé?
Tudom, a tervezők egy nagy része tele van jó ötletekkel... De ha a megrendelő/fejlesztő nem "nyit" a jó irányba (márpedig ilyen sokszor történik), akkor vajon mi van?

@megállnék egy szóra:
Történik! ;)
A megrendelő nem nyit... Mi van akkor? -próbálkozni kell, hátha egyszer mégis nyit... előbb utóbb fog, csak ki kell várni a legideálisabb alkalmat, pl. választások előtt. :)
Pláza -nem szeretem, de mégis járok oda... Ha igényesebben van kialakítva még csak túl sok gondom sincs vele azon kívül, hogy túl sok van belőle, és nem a város szélén, hanem a kellős közepében foglalja a helyet. De ez van.
Amúgy a Westend tetőkertjét is nagyon szeretik az emberek, és ott is el szoktak heverni a füvön. Nekem az is nagyon tetszik, ha az ilyen épületek tetején kerteket alakítanak ki, bár attól az utcán járó-kelő emberke még nem érzi magát jobban, és túl sokat nem ad hozzá a városi klíma javításához, mivel bazi magasan van....

@juliska48:
A virágosítás szerintem itt nem nagyon menne... max. színházak/hotelek/éttermek stb. előtt, ugyanis az önkormányzatok csak a kiültetést fogják lebonyolítani -öntözni már nincs pénz-, és mivel az egynyáriak intenzív fenntartást igényelnek, nem sokáig gyönyörködnél bennük.... Na meg amilyen por-korom-szmog van ott...
Szerintem is takarítani, na meg burkolatot cserélni kellene, szimplán. Ha már erre képesek lennének az önkormányzatok, az maga lenne a csoda. És akkor az utcabútorok igényesebbre cseréléséről ne is beszéljünk....

Szó volt pár éve egy arculati kézikönyvről, egyfajta budapesti vizuális bédekkerről, amit a Városarculati Tanácsnoki Iroda készített volna el? Tavaly azt írták róla, hogy őszre kész lesz. Kész lett?

Itten írtak róla annó.
www.terport.hu/main.php?folderID=3892&articleID=8048&ctag=articlelist&iid=1

@városjáró: Én sajnos nem tudok erről. De az organizáltság hiányához egy példa. Tagja vagyok az erzsébetvárosi tervtanácsnak. Egy alkalommal szóba kerültek az információs táblák. Volt egy hosszú vitám a főépítésszel arról, hogy az egész belvárosra egységes (mind tartalmilag, mind külakját tekintve) rendszert kellene használni. Válasza tipikusan "magyaros": jobban szeretné, ha a kerületnek önálló identitása lenne. Ettől nem lesz más a kerület, maximum a turista lesz ideges, mert nem érti, hogy a Király utca két oldalán miért van angolul és magyarul, a másik oldalán csak magyarul kiírva minden, az egyik oldalon miért barna alapon fehér betűvel és piktóval, a másik oldalon fehér alapon fekete betűvel, az egyik oldalon miért rozsdátlan acél tartóban, a másikon miért historiázáló, az egyik oldalon miért a ház falára szerelve, a másikon miért külön oszlopra... Folytassam? Ez egy nem létező példa, de a kombinatorika alapján akár ez is előállhatna. Az alternatíva az arculati kézikönyv, ami ahhoz jelentéktelen, hogy politikai tőkét lehessen kovácsolni belőle, ahhoz macerás, hogy csak munkaidőben túl lehessen rajta jutni.

@Gunther Zsolt:
Üdv!
Rögtön lenne egy kérdésem: valóban provizórikus a helyi tervtanácsok munkája? Úgyértem, tényleg csak javaslatai lehetnek, előírásai nem? (Lehet hogy erdőben vagyok ezzel a tézissel, de már számos alkalommal említettek ilyet a különböző képviselők.) Igaz? Hamis?

Szerintem sem kellene önálló designe-ra törekedni egy olyan kerületben amely szervesen nem választható el a szomszédos kerületektől. Inkább régiós arculatra kellene törekedni.
(Régebben volt, de nem tudom feledni, amikor a VII. kerületben a nagy ház-számozási projket keretében simán felszámozták a már felszámozott házakat is - köztük például a Dob 27-es is, amit aztán rá pár hónappal lebontottak... MINEK????)

A Belváros Főutcája projektben is dúl a harc állítólag mind a mai napig a végleges arculatról. Kandeláber, vagy dizájnlámpa? Kőbabás parkolásgátlás, vagy acélcsöves blokkolás? Buchwald pad, vagy betonkocka?
Hiába vannak már közkedveltté vált zónák, nem tud meghonosodni egy sem, mert mindig jön egy új dizájner, akinek sikerül - ha csak egy saroknyi területen is, de - keresztül vinnie az álmait. Ő boldog, a város meg káoszba fut. Hurrá!

Sok embernek az tetszik ha egységes az "arculat", és vannak páran akiknek pedig az, ha nem -mert az is információs-jelleggel bír, szerintük...Azt nem lehetne megoldani, hogy egy pályázatot ír ki a főváros a kreatív diákseregnek, meghatározva az infótáblák anyagát, stílusát, méretét, és hogy oszlopon álló, vagy házfalra szerelt? Azon belül meg úgyis lennének eltérések, és a kerületek kiválaszthatnák azt, ami individuálisan a legkifejezőbb számukra.... így talán rá lehetne venni a képviselőket is az egységesebb arculatra...... (lehet, hogy hülye ötlet)
Amúgy a Főutca Program/Project nem pont az egységesítésről szól? -mármint utcabútorok terén?

Mi lenne ha külön arculattal rendelkezne a történelmi belváros, külön arculata lehetne a Hungária krt-on belüli, de belvároson kívüli részeknek, és külön megjelenést kapnának a Hungária krt-on kívüli területek...
A háztömbönként változó táblák baromi zavaróak! Szerintem.

Maga a Főutca - ha jól tudom - egységes lesz, azonban ott is van egy tervezési terület határa, így a tervezőkön "csak" az adott rész kérhető számon, és nem róható fel, ha nem igazodnak azokhoz a berendezési elemekhez, melyeket a többi, kapcsolódó részre mások beterveztek.

Az viszont elég érdekes, hogy úgy készül arculati terve a városnak, hogy ezzel foglalkozók is alig hallottak róla (legalábbis úgy érzem, hogy alig valaki hallott erről)... Nem olyanoknak kellene ezt elkészíteniük, akik elismert, várost ismerő szakemberek (településtervező, építész, formatervező, tájépítész... stb) ?

@megállnék egy szóra:
Szerintem a tájépítészek hallottak már erről... a többieket nem tudom, de támogatom, hogy terjeszteni kéne!

@*Anna: És bojár tud róla vajon? :)))
Tavaly ősszel ezt írta róla egy kommentben: varosjaro.blog.hu/2008/09/15/szereted_budapestet?fullcommentlist=1#c3371549

@városjáró:
Nem tudom mit vársz! :) én már rég feladtam minden reményt, ha politikusokról van szó...... Tudni a problémáról/lehetőségekről (elméletben és szóban), és tudomásul venni őket (ami tettekben igazolódik), náluk két külön dolog -ehhez biztos politikus agy kell...
Szerintem tud róla, de csak elméletben, hisz tudomásul venni, és tenni érte sokkal több pénzbe, és fáradságos munkába kerülne :)
Amúgy köszi a blogcímet! -mik vannak........
És jó hír, elkezdték megvalósítani a Főutca projectet (ma mondták be a rádijóban)!! Lehet, hogy kis lépés, de lépés az egységes arculat felé, és már ez is valami! -most csak egy 3-4 (?) km hosszú szakaszt kell megcsinálni, nem az egész város arculatát rendezni... gondolom, ezért is valósulhat meg ez a terv , de végre nem csak tag-eket tisztogatnak!

@*Anna:
Egységes arculat? Hááááát épp most megy a nagy találgatás róla, hogy mifajta lámpákat is fog kapni a promenád. Érdemes elolvasni ennek az index cikknek a kommentjeit is: index.hu/belfold/budapest/2009/04/08/egy_ev_mulva_elkeszulhet_a_belvaros_uj_foutcaja

Ár/érték/szükségesség

Kandeláber Rt.? -ha jól tudom, ők szóltak bele a Király utcás lámpaprojectbe is..... nem?
Amúgy szomorú, de valahogy kezdem megszokni, hogy folyton ez van BPen.... mindig a közterek "szívnak".
Igazad van, Bojár semmi lényegesről sem akar tudni....

@városjáró:
Most láttam a blogodon a lámpát..... hát ez tényleg ocsmány!

@*Anna: Nagy a csend a lámpasztori körül. Igaz, még csak 3 munkanap telt el a peticiónk megküldése óta.

@városjáró: Majd írd meg, ha történik valami!

Fejlemény: a HG.hu is körbejárta a témát.
hg.hu/cikk/design/6782-butorok-budapest-uj-foutcajan

És a Belváros-tól is érkezett egy ajánlat, hogy szívesen betekintést adnak az épp aktuális tervállapotokba. Jövő hét közepén jó lenne ellátogatni hozzájuk. És valóban nem annyiban hagyni a dolgokat...

Vissza szeretnék kanyarodni az ereteti témához...
Megjelent egy interjú Schneller Istvánnal az ingatlanmagazin.com-on, ebből szemlézett tavaly júliusban wérgida is. Van az idézetben egy tanulságos példa arra, hogy hogyan is működnek nálunk a dolgok:
"1999-ben elkészítettük az óriásplakátok elleni szabályozást, adtunk 3 év türelmi időt, így 2002-ben kellett hatályba lépnie. De akkor meg épp választások voltak. Elkezdtek a fülembe duruzsolni, hogy meg kéne változtatni a szabályt, mert a reklámcég tiltakozni fog. Mondtam, hogy nem. Ekkor felállt egy képviselő, és javasolta, hogy az erre vonatkozó építési szabályzat paragrafusát helyezzék hatályon kívül, vagyis hogy a hatályba lépést függesszék fel, ráadásul ilyet nem is ismer a jog. Megszavazták.

Aztán az adott képviselőjelölt képei fel is tűntek az óriásplakátokon. Eltelt egy-két hónap, és a közigazgatási hivatal felszólította a fővárosi önkormányzatot, hogy ezt a törvénysértő magatartást szüntesse meg. Nem szüntette meg. A választás után aztán hatályba lépett a rendelet. Látszólag minden törvényes. Úgy működnek ezek az összjátékok, hogy már megvannak a kijárt csatornák."

Többek között az ilyen dolgok miatt vagyok szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy lehet jót csinálni.

@megállnék egy szóra: Schneller a legelső ciklusban alpolgármester volt, utána bő évtizeden át főépítész. Ha csak ezen titulusainak visszaadása után mert őszintévé válni, az is sokat elárul róla is és a rendszer(é)ről is.

@városjáró:
nem a Schneller-en volt a hangsúly, hanem azon, hogy mi és hogyan működik kis hazánkban... a rendszerről meg nem ő tehet - bármilyen tisztséget is töltött be.