Konferencia zajlott  2009. február 27-én a Szt. István bazilika lovagtermében, a KÉK (kortárs építészeti központ) szervezésében bécsi és budapesti tetőterekről. (link) Egy építészeti konferencia, mely zsúfolásig tele van építészekkel, és nemépítészekkel. Ritkaság manapság.
Végre úgy beszélünk tetőterekről, hogy jelen vannak a döntéshozók, az építészek, egy innovatív és igényes beruházó – és ellenpontként bécsi döntéshozók és építészek. A konferencia során végig az a kérdés motoszkál bennem, hogy miért vagyunk ilyen végtelenül földhözragadtak? Miért tilos nálunk a progresszív építészeti tér? Ennyire bénák vagyunk mi építészek? Ennyire nyomorgat minket a beruházó? Vagy éppen a hatóság?
Az örökségvédelem itt szóban támogatta az innovációt: ők nagyon örülnének, ha végre formabontó példák épülnének. Okrutay Miklós szerint az egyetlen igazán követendő példa Erick van Egeerat tetőtérbeépítése az Andrássy út elején. Szerintem az EEA példája pont a bazilika tetejéről nézve szétrobbantja a budapesti tetőtájat, magamutogató, és ráadásul érthetetlen. A köznyelv bálnának nevezi az építményt a tető felett. Ha ez üdvözlendő, akkor néhány házzal odébb megjelenhetne egy teknőc, egy elefánt, egy víziló stb. Állatkert Budapest tetején. Élvezhető helikopterről vagy a bazilika kupolájáról. Új tetőtéri vízió Budapest számára.
A bálna melletti Nagy Péter-féle szinte láthatatlan loft sokkal érzékenyebb és intelligensebb. Nem azt mondom, hogy mindegyik tetőtérbeépítés legyen ennyire visszafogott, de az építész felismerte, hogy ezen a helyen nem szabad a bálnának konkurenciát teremteni.
Ma meglehetősen rendezetlen kép fogadja a szemlélőt, aki felnéz vagy éppen lenéz a tetőkre. A magastetők világát meg-megosztják a lapostetők és azokon elhelyezett bódészerű felépítmények, az antennaerdő és az egyéb buherából odatett dobozok. Találunk itt még graffitiket, melyek a bátorság fitoktatásáról árulkodnak. Ma Budapesten a tető nem élettér, legyen az magas vagy lapos. Leginkább raktár. Persze vannak élelmes vállalkozók, akik építettek be tetőket, de ezek többsége ugyan azt a szomorú kicsinyességet mutatják, ráadásul hőtechnikailag rosszul megoldva. A méret 30-80 m2 mert az tuti elmegy. Milyen előnye lehet a tetőszint rendezésének? Megújulhat a ház alsó része, esetleg új lift kerül be vagy a lépcsőház újul meg. Ennél jóval nagyobb hozadéka lehet a tetőtéri beépítéseknek, hogy szinte egyedüli lehetőség új, nagyvonalú belvárosi lakások kialakítására. A város minőségi upgrade-je, ami egyben sűrítést is jelent. Ebből a városból pedig a minőség hiányzik, vagy nagyon elenyésző. A tetőtér vagy tetőszint potenciális lehetőség az egyedülálló tériséggel bíró lakások vagy irodák létrehozására. Itt lehet MÁSKÉPP gondolkodni, nem sztereotípiákban. Igen, lehet, hogy a fürdőszoba bekerül a nappaliba vagy a tetőkert esetleg télikert izgalmasan kapcsolódik a lakás tereihez. Érdekes átlátások jöhetnek létre nem beszélve az irányított látványról, mint kompozíciós elemről. A tető a szabad képzelet területe, de csak akkor, ha lehetőséget kapunk a hatóságtól, a megbízóktól, a műemlékvédelemtől. (egyidejűleg)

Fotó: Gunther Zsolt