A hiba biztos bennem van, de én már megint nem értem, hogy miról is szól ez a cikk...
Nincs eleje és nincs vége... Mit lehet így ehhez hozzászólni?

@megállnék egy szóra: Hát látod, azért neked mindig megy...

80 000-nél nagyságrendekkel többen élnek az agglomerációban.

Mondjuk azért tényleg nem semmi, hogy a felkapott (értsd: leglátogatottabb) Budapest blogok közül a leggyengébbet pont épitészek irják.

@Gallion: nem gyenge ez, csak túl szakmai. nem is merül fel, hogy az olvasó hozzáfűzhessen valamit, mert az író már mindent leírt.

@Káposztakukac: Kétlem, hogy 19 mondat a "mindent" jelentené, továbbá, két (nem tudom mennyi van még ezen kívül, ha van) olyan blogot ismerek amit bevallottan laikusok írnak és valóban, ennél mélyebb témaérintések vannak a posztokban, sőt mondhatni szakmaibbnak tűnnek néha pár soros bejegyzéssel is. Pedig ők "csak" hobbi-városlesők.

@Káposztakukac:
Kérlek mondd el nekem - tudod, úgy szájbarágósan - hogy mi mindent ír le az író! Milyen életigazságra derít fényt? Mivel járul hozzá ez a bejegyzés ahhoz, hogy pozitívan változzanak a dolgok az építészetben? Vajon azzal nem kellene foglalkozni, hogy mi történne a belváros közlekedésével akkor, ha még több ember költözne a ide? ... stb.

hát szerintem -80e ingázó

@csin:
csak gondolom a beköltozők is a házuk előtt szeretnének parkolni... :(

@csin: @megállnék egy szóra:
Kérdés kiket lehetne beköltöztetni a belvárosi tetőterekbe? Mert az agglomeráció lakói nem véletlenül laknak ott ahol laknak. Akik önként mennek azok többségében 35 éven túliak, családosok, nyugalom miatt vannak ott. Nekik tényleg kell az autó. Akik nem "önként" hanem anyagi kényszertől hajtva (olcsó telek, olcsóbb mindennapok) laknak Budapest közelben, fiatalabb vállalkozókedvű, dolgozó emberek. Ők nem hiszem, hogy ki tudnánk fizetni egy belvárosi tetőteret. Kerékpározásra viszont valószínűleg fogékonyabbak. Már ha egyáltalán van keresnivalója a belvárosban, értem ezalatt azt hogy tud-e munkát vállalni biciklizhető távon belül.De ha eddig nem engedhetett meg magának egy budapesti lakást, akkor feltehetően az iskolai végzettsége sem belváros kompatibilis. Persze lehet középiskolával Alexandra könyvesboltban eladó (talán), vagy főiskolával supervisor az irodarengeteg bármelyikében, de akkor meg egy tetőteret sem tud fizetni, nemhogy a hőn áhított loftot.
Ezzel azt akarom mondani, hogy tetőtér-agglomeráció összefüggés ismereteim szerint nem hozhat érzékelhető változást. Hangsúlyozom nem arról van szó nem lehet behozni az emberek az agglomerációból, akár a belvárosba, mert azt lehet, sőt azt hiszem vannak ezzel kapcsolatban konkrétumok is, de tetőteret és loftot nem Ők vesznek, vagy bérelnek majd, hanem egészen mások.

@Káposztakukac: ha a szakma jeles képviselői ilyen nyilvánvaló ökörséget leírnak, hogy 80 ezer ember lakik az agglomerációban akkor joggal szidhatjuk az építészeket..

Csak Érd+Budaörs+Törökbálint több, int 100 ezer lakos.. és ez csak a budai agglomeráció egy része!

"Budapest agglomerációja a fővárost körülölelő települések gyűrje, amihez a 2005. évi LXIV. törvény összesen 81 önálló települést sorolt. 2005-ben Budapesten és agglomerációjában összesen 2 421 831 fő élt, ami Magyarország lakosságának egynegyedét jelenti. Ebből a fővároson kívül, vagyis magában az agglomerációban 724 488-an."

Hogy pontos legyek.

@Álmos:
Engedd meg, hogy a cikk írójának védelmére keljek: nem azt mondja, hogy 80e fő az agglomeráció, hanem azt írja, hogy a bécsiek kimutatása alapján "a belvárosban még 80 000 tetőtéri lakás kialakítására van lehetőség(!). Vélhető, hogy Budapesten is ekkora számról van szó." Azaz a kialakítható tetőtéri lakások száma kb. 80e főnek tud otthont nyújtani.

@Álmos: Úgy gondolom az ötleteket és ideákat törvénycikkelyek és számadatok halmaza alá söpörni nem érdemes. Az adathalmaz és a körülötte kialakult vita alatt eltűnik a lényegi mondanivaló Szerintem ez a poszt nem pontos számadatokról szól. Számomra a fejezet (hisz ez egy előző cikk folytatása - lásd a számozást - talán ezért is nincs eleje a cikknek) arról szól, hogy Budapest belső területein rengeteg kihasználatlan építészetileg értékes terület van, melyekben igen sok tartalék rejlik. Ezek a belváros megmaradt puffer terei, melyben rangosabb élettér képzelhető el, mint egy agglomerációban fekvő "neopanelben", ahonnan az ember napi 2x1-1,5 órát ingázik.
Félreértés, hogy egész Budaörsöt be kell réngatni a belvárosba, de egy részüknek a lehetőség adott lenne.
Ami a számokkal történő zsonglőrködést illeti.: 80 000 tetőtéri lakás (vélhetően - erős becslés, ahogy a poszt írója is megjegyzei - szerintem innentől fölösleges lenne az értéken lovagolni) vélhetően több, mint 80 000 embert jelent, feltételezve, hogy az agglomerációban is társas lények élnek. Van aki, ott dolgozik / jár iskolába; ez a lehetőség inkább az ingázókak nyújtana lehetőséget, akik azért költöztek ki, mert egy gangos ház alsób szintjein nem találnák meg a számukra megfelelő életteret, de egy tágas, fényes tetőtéri lakásban már igen. Ez az ingázó tömeg pedig nem hiszem, hogy az egész 724 488 főt jelentené. De itt az új magas labda... lehet előbányászni a következő statisztikát, hogy ez pontosan hány ember is...
Zárásként inkább szerintem a lényeg.: Használaton kívüli, értékes életterek kialakítására alkalmas területek vannak a belvárosban. Ha jól használjuk őket sokat adhatnak hozzá Budapest építészeti értékeihez, csökkenthetik a városba ingázó tömeget (valljuk be, aki ilyen helyre költözik, fix hogy nem BKV-val közlekedik), s városon belül, talán a 10 percre lévő munkahelyre már ők is hajlandók lesznek gyalog menni (ha nem 80 000 ingázó gépkocsi füstöl), vagy biciklivel - ha van elég út, de ez már másik történet.

Kétélűnek érzem a felvetést. Városlakóként félnék még több embert becsábítani a városba, ez csak úgy lenne jó, ha legalább annyian el is mennének, tehát helycserés támadás. Ehhez fejleszteni kéne az agglomerációt. Túl zsúfolt a város. Vagy csak az autókat kéne kinthagyni, az emberek jöhetnek. A tetőteret illetően, hát igen. Én igenis loftban szeretnék lakni a város tetején. Hagyjatok már egy kicsit álmodozni!

a gondolatok kifejtetlenségét felesleges minden bejegyzésnél firtatni, hiszen elmélkedésre, vitára így is (láthatóan) megfelelő alapot nyújt, de azért megfontolandó a Blog írói számára, hogy érdemes hosszabb, kidolgozottabb posztokat írni, hisz van rá igény. Én egyébként a 80.000res nagyságrenddel nem értek egyet, nagyon soknak tartom, főleg úgy, hogy a cikk a továbbiakban nagy területű tetőtéri lakásokról szólt, azokból pláne nem férhet el ennyi.

@szüttyörmütty: ezen a konferencián hangzott el az is, hogy a város lakosságilag közel sem túlzsúfolt, pl. az 5ker teljes lakossága cselovszki (főépítész) szerint ha jól emlékszem 30.000 fő. autóból van sok, nem emberből. autóból pedig nagyrészt éppen azért van sok, mert az emberek nem itt laknak.

@solaitid: biztos sok minden elhangzott, amiről én nem tudok, de mint említettem én is a városban lakom, és csak a megérzéseimre hagyatkozva merészeltem megjegyezni, amit megjegyeztem. Autó mindenképp sok van, függetlenül, hogy ki hol lakik. Ez a város már kicsi hozzá. De most tulajdonképpen mi egyetértünk?!

@szüttyörmütty: természetesen, nagyon-nagyon túlsok autó van, de ez nem független attól, hogy ki hol lakik. ha itt lakik a jóember, akkor nem kell idejönnie az autójával. a szuburbanizációnak köszönhetően viszont a város jórésze kiruccant az agglomerációba, aztán minden nap jön nekünk be a kocsijával. ezen a helyzeten javíthat a reurbanizáció, aminek egy eszköze a padlások, tetőterek beépítése-ráépítése.

@solaitid: értem én, értem, de valahogy mégsem hiszem, hogy a betetőterezéstől és beköltözéstől kisebb lenne a forgalom, ez szokás, életforma kérdése. A legtöbb városba beköltöző itt is használja az autóját. Még nem vagyunk elég sportosak ehhez. Le kellene tenni az autókat a városszélen. Tudom, hogy ez nem új találmány, de hát működik?

Visszatérve a tetőtérbeépítés kérdésköréhez, ami engem ebben a témában érdekel, hogy vajon, hogyan lehet tényleg értéket teremteni és élhető, izgalmas lakásokat létrehozni, amit nem csak és kizárólag a nyereségvágy indukál. Na, mert abból aztán rendszerint torzszülöttek jönnek a napvilágra, tisztelet a kivételnek.

@szüttyörmütty: persze, a megoldásnak összetettnek kell lennie - ez egy része.

@szüttyörmütty:
Talán a cikk írója is prezentálhatna valamit, valami követendőt a tapasztalatai, ismeretei alapján...
Úgy érzem, ez az ő "kötelessége" lenne, és nem a hozzászólóké.

@megállnék egy szóra: azért ha van ötlet, mindenki bedobhatná a közösbe, nem? Én pl egy ideje gondolkodom a panel tetejére terjeszkedni, mert hogy a tető alatt lakom, onnan sem rossz a kilátás, de egyel feljebb még zseniálisabb lenne, a gond csak az, hogy ki az a hülye, aki egy halom pénzt invesztál egy panel tetejére. Ez egy jó helyszín lehetne, mert a panel úgyis ronda, azon nem nagyon lehet tovább rontani, sőt. Ez most még túl futurisztikus ötlet, az ár-érték arányok miatt, de sztem csak idő kérdése.

Miről beszélünk? Tetőtérbeépítés Budapesten? Álmodik a nyomor… Csak pár akadályt had említsek:
- OTÉK parkolószámítás;
- az olcsón tulajdonossá vált elöregedett és begyepesedett tulajdonosi kör egy kis önkormányzati tulajdonrésszel fűszerezve;
- a beruházót megzsaroló szomszéd tulajdonosok;
- illeszkedési szabályok;
- KÖH;
- az Őépítész asszony FÉK névre keresztelt (BVKSZ módosítás) új fegyvere a város ellen, amelyben a szintterületi mutatót egységesen ~1,0-gyel csökkenti;
- a pár megépült ijesztő snassz példa perekkel tarkítva;
- FŐKÉTÜSZ;
- tűzoltási felvonulási terület;
- helyi politikusok;
- az ingatlanpiac mélyrepülése;
- belvárosi KSzT-k tetőablak megkötései;
- a belső udvar benapozása;
- zártszelvény + drótüveg + liftgépház = „panorámalift” az udvar közepén a lakások szájában a gang sarkában;
- a kivitelezők „szakértelme”;
- az eső, ami véletlenül pont azalatt a 4 hónap alatt esik, amíg nem sikerül a tetőszerkezetet megépíteni.

A „bálna” vagy a Szent István Park üdítő kivételei után sajnos térjünk vissza a földre.

Mindezt írom annak ellenére, hogy igenis hiszek benne, hogy a város jövője a függőleges terjeszkedés, mert egyébként megfojt minket az alacsony laksűrűségű, egyre növő agglomeráció finanszírozhatatlan infrastrukturális és forgalmi terhe.

Tett Ő tér B.E. épp itt, és?