HTML

Misszió

Hiszünk abban, hogy a világpolgárok szemével Budapestet átértékeljük, a kellő távolságtartással értékeit és hibáit helyén kezeljük. A köztér mint a találkozások színpada – fedett, nyitott, lent vagy fent van - jelenti a problémamegoldás kulcsát. Erről írunk, és vitatkozunk veletek.

Profil

Csillag Katalin / Gunther Zsolt. Építészek vagyunk, akik nem hagyhatják szó nélkül a budapesti épített és építetlen antikultúrát, éppen ezért be kívánjuk vonni egy szélesebb, véleményformáló kört, hogy – legalább mentálisan – élhetőbbé tegyük környezetünket.

Rovatok

Miről írjunk?

Esély a kiskörútnak: az új budapesti városháza

2009.03.26. 09:55 csillag katalin

A Főpolgármesteri Hivatal egy szűkös utcára, a Városház utcára nyílik. A 2008-ban lezajlott építészeti tervpályázat ezt az áldatlan állapotot kívánta felülírni azzal, hogy a városházát megnyitja a Károly körút felé. Az ún. új budapesti főtér is a Károly körút mellé kerülne.

Ezt az ellentmondást talán azzal lehet leginkább feloldani, hogy a főteret kiegészítjük a virulens köztér elemeivel. Mit is értek ez alatt? A tér határai nem a „nyitott városháza” kapuinál végződnek, hanem sokkal inkább áthatják azt. A galériák, a megnyitott díszterem, a konferenciaközpont és a szórakozóhelyek bele-bele hatolnak a városháza monstrumába, úgymond kóstolgatják azt. A korábbi monolitikus tömböt kikezdi a köz. A nyitott városházát szimbolizálja az együttes szívében található kulturális központ, mely az eddig Budapesten végleges otthonra nem találó európai kulturális intézeteknek adna otthont.

Az ilyen építészeti beavatkozások és funkcionális átrendezések mellett szükség lenne a városlakók mentális térképének átrajzolására is, hogy elfogadják, mitöbb megszeressék az új belvárosi központot. Ez az igazán nehéz feladat, hiszen a kabáthoz varrjuk a gombot: a legtöbb városi főtér párhuzamosan fejlődött a mellette található közintézményekkel (városháza, templom stb.)

A városháza megfordul, vagy kifordítjuk a sarkából? Igen, nem kell megijednünk egy épület átprogramozásától, ha az minőségi váltást hozhat. Az üres Károly körúti rész élettel telítődik, a városháza historikus díszterme pedig kapocsként szolgál a Városház utcai reprezentáció (az általunk választott fejesek), és a főtér között, ami miénk, budapestieké.

képek: 3h építésziroda pályázata

24 komment

Címkék: körvarázs

A bejegyzés trackback címe:

https://kozter.blog.hu/api/trackback/id/tr561026449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

atlagutas 2009.03.26. 16:42:53

hello, tök jó hogy elindultatok, remélem sok hasznos, érdekes bejegyzéssel fogtok minket traktálni, és hogy az rss-t ezentúl fullban fogjátok nyomni... köszönöm!!!

Smiló · http://hetibeton.blog.hu/ 2009.03.26. 16:56:10

izgi, minek a lenyomata a homlokzat hullámzása?

István (soundblog) · http://sound.freeblog.hu 2009.03.27. 08:31:42

A tér az szép és jó, de az épület borzalmasan ronda. Ugye ez még nem végleges?

csin 2009.03.27. 09:41:12

@István (soundblog): Mi az, hogy végleges-e? Nem hiszem, hogy egy lezárt pályázati anyagot, amit sajnálatos módon kizártak, folytatna valaki is.Esetleg valami tanulmányként.
Hogy kinek tetszik és kinek nem, hát...
Nekem például bejön. Főleg, ha megnézem a többi pályázati anyagot. Akár drága erik barátunkét, amire még azt is mondhatjuk, hogy snassz, szokásos.

Gunther Zsolt 2009.03.27. 09:47:49

@hundertbasser: A homlokzat hullámzása reakció a pesti házsorok homlokzati rizalitjainak játékaira (függőleges oszlopok, pillérek és vízszintes párkányok). Ha pl. a Nagykörúton skurzban nézed az épületeket, egy hasonló hullámzást tapasztalhatsz, hiszen az egymást követő épületek különböző szintmagasságúak. Ennek egyfajta költői átirata a homlokzat hullámzó mozgása.

Gunther Zsolt 2009.03.27. 09:50:13

@István (soundblog): Nagyon örülök, hogy megosztó a homlokzatunk. Az esztétikai nóvum nem mindenkinek jön be, a középszernek viszont sokkal nagyobb az esélye...

István (soundblog) · http://sound.freeblog.hu 2009.03.27. 11:30:38

csin: a bejegyzésből nem derül ki, hogy egy kizárt anyagról van szó. A többi pályázatot meg nem láttam. De ha online elérhető, egy linket megköszönnék. :)

A külső meg tényleg ízlés kérdése. Nekem például (sokakkal együtt) a Lehel Csarnok sem tetszik, mégis megépült.

mmBálint 2009.03.27. 13:24:13

Az előbbi hozzászóló gondolatát továbbgörgetve: mközben nagyon szinpatikus az indításban megfogalmazott tétel, hogy miden kép és szöveg forrása fel lesz tüntetve (ja: amúgy az egész blog és a célja is szimpatikus), itt és most nagyon zavaró, hogy sehonnna nem derül ki hogy a fenti anyag a 3H iroda pályázati terve. Ez az információhiány különösen a mostani helyzetben zavaró, hiszen semmi biztosat nem tudni a városháza-projektről, így a fenti cím ("Esély a kiskörútnak: az új budapesti Városháza") és a szerzők feltüntetése nélkül közölt tervek nagyon-nagyon megtévesztőek.
A pályázat eredménye amúgy itt tekinthető meg (ha engedi a szerkezet a linkelést)

Holló Mátyás 2009.03.27. 14:14:44

@mmBálint: Jogos a felvetés. Javításra került.

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.03.27. 22:13:57

A homlokzat hullámzásával kapcsolatban:
tetszik, vagy nem tetszik, talán mindegy - úgyis a beruházó dönt. Nekem inkább az volt vele a problémám, ami néhány post-post-....-post modern művel, hogy egy egyszerű, hétköznapi szemlélő számára fura, egy "műértő" számára csúnya vagy szép, és a művész számára jelent egy életérzést, egy gondolatot, miegymást, amire csak akkor derül fény, ha megosztja a publikummal. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nekem a hullámzásról a víz jut egyből eszembe... Tanultam építészetet és építészettörténetet, nem úgy, mint az építészek, de az átlagnál azért több fogalmam van a dolgokról. Mégsem egyből a "rizalitok hullámzása" jutott eszembe, és szerintem a járókelők 99%-a így lenne vele, ha nem több...
Nem akarok sem ellent mondani a tervezőknek, sem megbántani őket, és magával a post-post-...-post modernnel sincs általában problémám, inkább csak egy költői kérdést szeretnék feltenni:
Az építészetnek olyan művészeti ággá kell fejlődnie, ami csak egy bizonyos rétegnek kell, hogy üzenetet sugározzon, sőt, aminek esztétikai értékeit csak az adott "műértő" réteg tudja felismerni (vagy a műértőkön belül is egy kör)? Vagy egy olyan művészeti ágnak, ami bár mindenki számára más jelentést sugároz -ha sugározni kíván bármit is-, de attól még nem csak szakmai körökben értékelhető, nem egyedül a"műértőknek" szól, és (ez esetben) használói nagy hányada szépnek látja? -tudom a szépség fogalma szubjektív, de attól még elég tág határok között mozog, ami ez esetben pozitívum.

U.i. eleinte nem tetszett a homlokzat, a hullámzása sem, így már, hogy tudom mit jelent, vegyes érzéseim vannak, mert a mondanivalója tetszik, a kiképzése is (megvolt az 'aha'-pillanat), csak nekem túl zárt úgy, hogy ilyen hosszan elnyúlik ez a motívum, és hatalmas, súlyosság érzetét keltő tömbnek tűnik egy ekkora helyen, még akkor is, ha belegondolva az ember rájön, hogy nem is olyan zárt...

Gunther Zsolt 2009.03.28. 06:13:21

@*Anna: Ha csak a homlokzatot "műalkotásként" szemléljük, akkor a modern művészet recepciójával analóg módon annál jobb, minél tágabb jelentéssel bír. Nem szájbarágós, mint Makovecz épületei (itt a homi szeme, szája, orra), hanem kinek ez jut eszébe, kinek az. Megjegyzem, a víz hullámzása részünkről is benne volt az értelmezési lehetőségek között.
Egy építészeti mű fogadtatása - csakúgy mint egy képé - sok síkon kell, hogy történjen. Meg kell szólítania az utca emberét, ugyanakkor a vájtfülűek számára is mondania kell valamit. Szerintem egy ilyen dolog akkor szép, ha lépésről lépésre lehet az épület jelentéséhez közelebb kerülni, míg Peter Zumthor szavaival élve el nem érjük a "szépség kemény magvát".
Súlyosság - könnyedség = ambivalencia. Szerintem az utóbbi szintén fontos, hogy egy építészeti mű nem azonnal egyértelmű, hanem állásfolglalásra késztet. Amit szóvá tettél, tipikusan erről szól. Bizonyos szögekből az épület súlyosnak tűnik, ha a homlokzatra merőlegesen nézel, akkor pedig transzparensnek, átlátszónak és könnyednek tűnik.

pixidence 2009.03.28. 13:58:45

@*Anna: Én is azt gondolom, és úgy érzékelem, hogy hatalmas szakadék van a mondjuk úgy átlagember (szerintem nincs átlagember, de akkor most általánosítsunk ebbe a kategóriába mindenkit, aki nem szakmailag megalapozott kritikával és reflekcióval szemléli az épületeket) és a szakmai szcéna, vagyis az építészek, a műértők és a döntéshozók szintén nagyon vegyes köréből álló csoport között. a szakadék áthidalásának pedig az csak az egyik módja, hogy megkérjük az építészeket, hogy "közérthetőbb" építészetet műveljenek. egy másik lehetőség, hogy az átlagembereket hozzuk szintre. csak azért mert ez a nehezebb(nek tűnő) megoldás, még nem kellene teljesen elvetni, illetve az ideális megoldás talán a kettő együttes gyakorlása lenne.

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.03.28. 16:28:45

@pixidence:
mindig az arany középút az ideális , vagyis egyetértek!
(az átlagolásról meg annyit, hogy szerintem sincs átlag ember, de valahogy le kellett szűkíteni egy szóval egy hatalmas kört :) )

csin 2009.03.29. 08:44:38

pixidence:szerintem ilyen esetben nem lehet átlagos ember szempontjait figyelembe venni.Amíg az emberek keverik az építész-és az építőmérnököt, addig kár is erről beszélni. Csak valahogy az a baj ebben az országban, hogy mindenki azt hiszi, hogy az építész csak rajzolgat. Uggyanmá' rajzolni mindenki tud, csak kattingat aztán kész is van.Szóval itthon az átlag embernek súlyos problémái vannak.
Más: nem tudom, hogy ki tudja az autójának egyes alkatrészeinek működését, vagy esetleg annak a laptopnak a működését amin dolgozik.Szerintem ezeket a dolgokat sem tudja az átlag ember, és valahogy úg yérzem nem is akar érteni ezekhez. Csak akkor azt nem tudom, hogy miért pont az építészethez akar?????
Szóval szerintem hagyjuk meg az autógyártást a gépészeknek, a házgyártást meg az építészeknek. Olyat meg azért ritkán mondunk, hogy fapadosabb autót gyártsanak azért, hogy értsék a népek a működését.

mmBálint 2009.03.29. 14:07:18

„Csak akkor azt nem tudom, hogy miért pont az építészethez akar?????”

csin: azért, mert ott ÉL, mert úgymond „akaratlan befogadója” azoknak a műalkotásoknak, amikkel mi építészek méltóztatunk körbecsomagolni az életét.
Szomorúan tapasztalom, ha valaki az építészetet ennyir egy szakma belühgyének tekinti, hiszen az építészet pont a jelen blogban is megfogalmazott közösségteremtő ereje által emelkedik a többi művészeti ághoz pest egy önállő szintre, pont azáltal lesz más mint pusztán képpzőművészet, hogy valóban mindannyiunk ÉLETÉNEK KERETÉT határozza meg.

Én a bajt nem ott látom, hogy a laikus közönség „érteni akar” az építészethez, hanem pont fordítva: hogy már ők is elhitték nekünk, építészeknek, hoyg ez nem az ő világuk, ez elsősorban nem nekik szól.

Lehet valami ennél tragikusabb az építészet számára?

*

Szóval szomorúan olvastam a hozzászólásod, és csak remélni tudom hogy ANNYIRA azért nem gondolod komolyan. Az építészek ilyen kiválasztottságtudata a modern hőskorában volt jellemző, azóta viszont sokminden történt. Kívánok neked nagy és szép munkákat – és a megbízóidnak azt hogy addig a szemléleted kicsit nyisson a kommunikáció felé. ;-) Hajrá.

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2009.03.29. 21:35:52

@csin: az átlag emberek nem csak az építőmérnököket és az építészeket nem tudják megkülönböztetni... és tudom, hogy ez rohadt dühítő, de ez nem ok arra, hogy csak azért is bemutass nekik, és bebizonyítsd h te tudod a frankót, csak ők a hülyék hozzá....
Lehet, és kell "műalkotásokat" létrehozni, akár beltérrel, akár -ami hozzám közelebb áll- kültérrel kapcsolatban, de akkor sem értek egyet azzal, hogy totál elrugaszkodott megoldásokat kell keresni, és hogy ma, egy tervező csak ilyen áron tud érvényesülni...
A kérdést, ami miatt kirobbant ez a vita -mármint hogy az építészetnek milyen funkciót kéne betöltenie-, azért tettem fel, mert én még emlékszem arra, hogy nagyjából 4-5 éve még hogy néztem az épületekre -még úgy is, hogy gyerekkorom óta érdekeltek-, és beszélgettem pár hozzám nagyon közel álló "átlag emberrel" természetesen épületekről, melyeket valamiért felkapott a "köz". És valamilyen szinten ezen emberek "ambivalens" vagy elkeseredett érzéseit próbáltam közvetíteni...
Csin -ezek az emberek nem megérteni akarják feltétlenül az épületeket amik körül, vagy amikben élnek, hanem csak magukénak érezni, tudni, hogy azt NEKIK tervezte az a valaki, és nem "csak firkált a papírra" ...

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.03.29. 22:43:49

@*Anna: szerintem mindennek meg van a helye. vannak szituációk, amik a magasművészetet követelik meg, és vannak amik user friendlyk. ha ez véletlenül összekeveredik, akkor pedig megszületik a nemzeti színház.

miért baj, ha nem mindenki ért egy épületet? Te nem a rizalitok hullámait láttad bele, hanem mást. tehát beleláttál valamit - ez a lényeg, nem?

jól is néznénk ki, ha mindig mindenki értené a kortársi épületeket. akkor mitől lenne művész a művész?

mmBálint 2009.03.30. 00:02:24

@solaitid: Javaslok szétszálazni pár dolgot, amik néhány előző hozzásólásban mintha konszenzusként fogalmazódnának meg, még ha különböző hangsúllyal is.

Érdekes, és engem meglep, hogy a „művészet”,ha úgy tetszik a „magasművészet” a fentiekben mint valami elitista, a laikusok (értsd: műveletlenek) világa felett álló, a kevés kiválaszott számára üzenetet hordozó valami lenne, illetve mintha azt is sugalmaznák a fentiek, hogy az „épület megértése” nem jelentene mást, mint rizalitok (azaz a homlokzati felület) hullámainak, annak a szimbolikus vagy absztrakt „üzenetének” helyes dekódolását. Zsolt is leválasztja 3-4 hozzászólással fentebb a homlokzatot (mint kortárs műalkotást) az épületről.

Márpedig pont ez a szétválasztás, leválasztás és tágabb értelemben véve a „laikusoktól”, a „lakosoktól” való leválasztódás az építészet egyik nagy problémája, szerény meglátásom szerint. Ragasszuk először vissza a homlokzatot a házra: feltűnő és meglep, hogy a „ház értésén” mintha nem annak a TÉRI helyzetét, teszem azt a tömbben elfoglalt helyét, a téri szituációját (a blog neve: KÖZTÉR!), az ottani HELYÉNVALÓ VISELKEDÉSÉT értenénk. Pedig az épület TÉRBELI műfaj, és mint ilyen, hárombimenziós, téri eszközökkel biztosítja hétköz- és ünnepnapjaink keretét. Ha ez a keret nem érthető, nem „értjük” a hétköznapjainkat, nem éljük meg az ünnepeinket. Avagy el tudunk képzelni olyan közfunkciót betöltő épületet (jé, itt pont városházáról van szó!), ami nem egyértelmű eszközökkel szólna a reperezentációról, a közösségről, teszem azt az emelkedettségről? (Feltételezve most hogy ezek az épület alapvető céljai, és nem anarchisztikusan nyúl a témához). Elképesztő, komikus, szánalmas és nevetséges lenne ha egy KÖZ-épületet pont a KÖZ nem tartaná a magáénak, csak az alkotógárda és a kedves családtagjaik.

Szóval én ismétcsak szomorkás leszek, ha az épület valamiféle privát üzenőfüzetként határozza meg önmagát, és reális lehetőségként, egy vállrándítással intézi el, hogy sokan úgymond „nem értik”. Itt érdemes amúgy megjegyezni, hogy a fentebb is citált nagyjainknak (Zumthor) és társainak (tudtommal) ilyen „megértési” problémái jellemzően nem voltak/vannak – az eszközeik világosak, a házaik nem privát „üzenőfüzetek” hanem átgondolt, ezer forrásból táplálkozó, a nagyon-nagyon tágan értelmezett helyre és feladatra adott VÁLASZként fogadhatóak be. Valóban ilyen példák számomra Zumthor munkái, Calatrava hídjai, vagy akár a Reichstag felújítása. Kortárs, megalkuvás nélküli, szerethető – és szeretett munkák ezek.

Az utolsó mondat az előző hozzászólásban gondolom ironikus (nem merek arra gondolni hogy komolyan gondolod), de alkalmat ad egy kis összegzésre a fentiek nyomán, tegyünk tehát úgy mintha komolyan vennénk: a művészet az idők kezdete óta KÖZÖSSÉGI aktus volt, ünnepeit, rítusait, előadásait és a legkülönbözőbb megnyilvánulásait a közösség önazonossága ünnepeként élhette meg. Ha a művészetről, a kortárs művészetről – az ÉPÍTÉSZETRŐL, életünk keretéről, városaink arcáról (!) – a művelői olyképpen nyilatkoznak, hogy „jól néznénk ki, ha mindenki értené”, merthogy „akkor mitől lenne művész a művész”… akkor ott SZERINTEM baj van.

csin 2009.03.30. 13:48:33

@mmBálint: Szerintem más dolog érteni valamihez, mint érdeklődni valami iránt. Egy olyan valakinek, aki nem ért az építészethez nehéz elmondani, h mi miért van. Persze lehet olyan házakat csinálni ami egyértelmű, mindenki érti, nagyon szép, sőt még tornya is van. És mindenki téged szeretne!

csin 2009.03.30. 13:58:07

@*Anna: Csak magukénak érezni? Igen, így van, de az emberek állandóan változnak, ha nem így lenne, akkor még mindig barlangban élhetnénk. Ahogy változnak az emberek úgy mi is.Ne haragudjatok, de az építészet a provokációról is szól. Mindig rá kell tenni egy lapáttal. Kicsit felnyitni az emberek szemét! És talán így tudnánk haladni egy megfelelő irányba.
És mi az irány? Azt, azért hozzáértő emberek tegyék.
Szerintem egy építész sem szeretne miniszter lenni.

Zsámboki Miklós · http://solaitid.tumblr.com 2009.03.30. 19:32:31

@mmBálint: nem volt vicc. az utolsó mondat arról szólt, hogy azért a művész alkot [és nem mindenki, akárki], mert tud valamit, amit a többi nem. ettől lesz a művészet művészet, és ettől lesz a művészet terméke érdekes, izgalmas a közönség számára.

igenis a művészet elitista, ebben nekem semmilyen negatív kicsengés nincsen. igenis a művészet nem feltétlenül érthető mindenki számára, mert megkövetel bizonyos műveltséget.

amiről Te beszélsz, az az építészetnek egyetlen ága, és úgy hívják, hogy szocreál.

mmBálint 2009.03.30. 21:44:44

@solaitid: oké, nem muszáj egyetértenünk - de azért ezeknek még olvass utána. A szocreál rész külön tetszett - tényleg vicces srác vagy! :-D

pixidence 2009.04.01. 20:44:44

@Csin és @solaitid: mire a jelenleg utolsó kommenthez értem, én is oda jutottam, hogy nem muszáj egyetértenünk. az iparművészeti egyetem doktori iskoláján is találkoztam olyannal (nem építész), aki nem tudta, mi a különbség építőmérnök és építészmérnök, ne adj' isten építőművész között, pedig ő aztán értett a kortárs művészethez, de szerintem ez nem is fontos. calatravanál sem fontos, hogy ő most akkor melyik.
és szerintem el kell tudni magyarázni egy laikusnak is, hogy az az épület miért jó. nem azt, hogy hogy működik, ahogyan egy laptop vagy egy autó esetében sem azt akarja hallani a felhasználó, hanem hogy az miért jó neki. a tömegtermékek piacán a legalapvetőbb dolog a versenyelőny, az az egy vagy két olyan tulajdonság, amiért megéri megvenni azt a terméket, amit el lehet mondani a reklámban. persze, az építészet autonóm művészet és egyszeri és egyedi, de legalább annyira működnie kell, mint egy laptopnak és nem elég, ha csak hat, mint egy baromi jó kortárs festmény. az építész mérnök is, nem csak művész.
szerintem.