HTML

Misszió

Hiszünk abban, hogy a világpolgárok szemével Budapestet átértékeljük, a kellő távolságtartással értékeit és hibáit helyén kezeljük. A köztér mint a találkozások színpada – fedett, nyitott, lent vagy fent van - jelenti a problémamegoldás kulcsát. Erről írunk, és vitatkozunk veletek.

Profil

Csillag Katalin / Gunther Zsolt. Építészek vagyunk, akik nem hagyhatják szó nélkül a budapesti épített és építetlen antikultúrát, éppen ezért be kívánjuk vonni egy szélesebb, véleményformáló kört, hogy – legalább mentálisan – élhetőbbé tegyük környezetünket.

Rovatok

Miről írjunk?

Lapostető – tetőtérbeépítéssel?

2009.05.18. 07:00 csillag katalin

Sokszor merül fel az a dilemma, hogy a lapostetejű ház hőszigetelését, vélt esztétikai hibáit egy magastetővel és a benne elhelyezett tetőtérbeépítéssel oldják meg. Azonban sokszor sérülnek az épület arányai, a létrejövő tetőtéri lakások a párkánymagasság (leegyszerűsítve az épület magassága a magastető párkányáig) kötöttsége miatt nyomasztóak. Ha azonban egy modernista ház logikáját követve kubusokat, és nem egy klasszikus magastetőt helyezünk el a tetőn, akkor) a lakások nem küzdenek a nyomott belmagassággal, b) olyan köztes tetőteraszokat lehet létrehozni, melyek inkább már tetőkertek, és c) az ablakokat, a megnyitásokat a kilátás irányába lehet fordítani.
Két példát hozok, az egyik eperjesi, a másik budapesti. Eperjesen a zerozero építésziroda  alakított át egy épületet, melyen ráadásul eredetileg magastető volt. Az épületeket az 50-es években építették egy focipálya mellett. Közel vannak a város központjához, és az önkormányzat tulajdonában vannak, ezért logikusnak tűnt, hogy szociális bérlakások formájában újítják fel őket. Irakli Eristavi, az építésziroda vezetője a következőkre jutott: ledarálta a jellegtelen magastetőt, az így megmaradt épületre a focipálya oldalán kubusokat helyezett el, és ezeket megnyitotta a nézőtér irányában. Így kapott a szociális bérlakás egy csavart: azok, akik fent laknak, lakásbérleti díjukkal egyben megváltják jegyüket a stadion fedett páholyába is. Az épület nevet is kapott: CMYK, mely a nyomdában használt alapszínek kezdőbetűje. A focipálya felé ezek az alapszínek váltakoznak, és teszik változatossá az épületeket. Az építészről még tudni érdemes, hogy ő volt a 2008-as velencei biennálé csehszlovák (nem tévedés, ők még Velencében nem váltak szét) pavilonjának kurátora. Ez a pavilon véleményem szerint egyszerűségével, mondanivalójával az egyik legsikeresebb volt a nemzetközi mezőnyben.
A budapesti példa a Szent István parkban található. A Szent István park a két világháború közötti modernista építészet és városépítészet egyik legkiemelkedőbb példája. A modern természetesen lapostetővel operált. A legfelső szinteken azonban mára kaotikus állapotok alakultak ki: a volt mosókonyhák, liftgépházak és tetőantennák egy méltatlan sziluettel zárják le az együttest. Itt kapott irodánk megbízást arra, hogy dolgozzunk ki egy elemrendszert, mely ezt az állapotot megszűnteti. Egy kiegészítést mint prototípust el is készítettünk az egyik házon. A park felöl visszahúzott szint két teraszt hozott létre: egyet visszaugratva, egyet pedig átmenően kialakítva. A kilátás grandiózus, ugyanakkor az átmenő terasz szél elleni védelmet és intimitást nyújt. Maga az épülettömeg folytatja, és egyben átértelmezi az alatta lévő, ma már historikusnak mondható szerkesztési logikát. A tervezett rész ezért inkább hasonul, mint elválik az alatta lévőtől.
A fenti példák rendhagyók a tetőtérbeépítés területén. Nem csupán konzerválnak, hanem a mai kor igényeit is kielégítik.

Fotók: zerozero és 3h építésziroda

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kozter.blog.hu/api/trackback/id/tr651115404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu